Beszélgessünk a tale készítésről

Anna Orsolya: Értem. Akkor jó munkát és sok ihletet mindkét tale-edhez. Csatlakoznék, nekem is volt rajzfilmfigura-szerelmem rajongásom.

Jaj, Nana, nehogy megijesszünk itt az elvárásainkkal.   Ha dráma és természetfeletti, nagy baj már nem lehet. És szerintem nincs azzal baj, ha "túl önzőnek" láttatod a főszereplődet, de ez személyes vélemény.
Az enyém meg... készül, szép lassan, de biztosan. Szeretném tartani az őszt, csakhogy most is itt fórumozok ahelyett, hogy gépelném be a maradék pár fejezetet. Most ünnepélyesen kitűztem magamnak augusztus 20-át, mint azt a dátumot, amikorra a szöveg végleges változatának el kell készülnie (és ez még csak a szöveg...). Csakhogy... most is egyik oldalról az ágy kacsint rám, másik oldalról a füzet...ek, ami(k)ben a szöveg lázad, hogy milyen rég nem nyúltam hozzá.   Azt hiszem, pár bekezdést megpróbálok még gépelni, abból baj nem lehet.

Nana, szerintem totál reális ez az időintervallum. Sőt, azt mondanám, hogy még ügyesek is voltak a nyomozóid. Tényleg röhejes, amikor egy nap alatt megoldanak egy esetet a TV-ben. Bár mondjuk az is igaz, hogy ezekben a CSI típusú sorozatokban előszeretettel vannak úgymond egyszeri gyilkosságok, egy sorozatgyilkos meg csak okosabb, úgyhogy biztos nem kapnák el egy-két nap alatt.
Nekem is volt, ahogy írtad: „rajzfilmfigura-szerelmem”. Bár az inkább anime volt. Van pár anime, amit szeretek és néztem, például Bleach, a Death Note, és az örök favorit a Nana. Gondoltam ezt azért megosztom veled, ha már a Te nickneved is ez.    Az én „rajzfilmfigura-szerelmem” L volt a Death Note-ból. Imádom a Death Note filmeket.  
Neked ki a „rajzfilmfigura-szerelmed”?

Nita, én is imádom a cicás avatart.   
Jól van akkor, úgy látom többen is érdekesnek találják a „főgonoszokat”, már persze, ha jól van megírva és/vagy ábrázolva.
Az antihősökért én is odáig vagyok, és ez a jellemfejlődés tényleg érdekes. A Maleficentet még nem láttam, de tervben van a dolog.

Anna Orsolya, az Avatart én is imádom. Imádtam, amíg még adták. (A Korra első két évadát is néztem.) És az én kedvencem is Zuko volt, ő pont egy ilyen tipikus antihős volt. Ne aggódj, én sem csak azért voltam odáig érte, ahogyan viselkedett.    Érdekes módon, a legtöbb antihős szerintem férfi, és azt is észrevettem, hogy előszeretettel alkalmaznak rosszfiúsan sármos színészeket ezekre a szerepekre. Na vajon miért?   

Sok sikert és kitartást kívánok mind írónak!   Nekem is szükségem lenne rá, de azért igyekszem. Aztán remélem hamarosan hozok én is infót a készülő történetemből.

Az Avatart most is adják a Nickelodeonon, este 9-kor.

Egyébként nekem is azok a karakterek a kedvenceim, akik bár a hős ellenségei, mégsem lehet őket egyértelműen gonosznak nevezni.

Rikardo: Úgy értettem, hogy külföldön.  Nem magyarul néztem, hanem heti szinten, az éppen leadott részt. De sajnos már befejeződött.

Nita: Tüdüdüdümmm! Rejtett ikertestvér :DDD Ezennel ő a második rejtett ikertestvérem, akiről az internet miatt tudok :DD Drámai Ott is a kor volt a bökkenő, de biztos erre is van magyarázat(hibernáció?)   

A témára vonatkozóan pedig igen, valamiért az ember alapvetően szeretgeti az ilyen karaktereket. Vagy éppen ki nem állhatja, de én nem ebbe a csoportba tartozom Gondolom azért ők az ügyeletes szépfiúk, mert magabiztosak és hiperlazák A rosszfiúsan sármos színészekről pedig mindig Tom Hiddleston ugrik be, aki nagyon jól alakítja Lokit. Ja, ő is egy olyan figura, akit nagyon imádok, ölelek-csókolok, de a valóéletben a hetes busz alá ugranék félelmemben, ha szembejönne az utcán Ők a "tisztestávolságbólkirály" szereplők
Most már Loki is kezd antihős lenne főgonosz helyett, de elrontotta Viszont tipikus antihős...Ehhhh...Deadpool, vagy... Sherlockot lehetne antihősnek nevezni? Jellemfejlődést mindenképpen tanusít, de a végén így is odavág a szépen felépített "hős vagyok" megítélésének.
Deadpool viszont egyértelműen antihős, akit elég csúnyán popón billentett az élet és szigorúan gyilkolászásból él meg, ráadásul egy lusta, önző, nagyszájú, beképzelt skizofrénről van szó, de mégsem mondhatjuk rá, hogy gonosz.

Sookie: Akkor bocsi    Egyébként ha valaki megemlíti az Avatart mindig megkérdezem ( ha nem egyértelmű melyikre gondol ) h a Pandorás vagy az Aangos?   

Anatiade: Az én kedvenc antihősöm Damon Salvatore ( Ian Somerhalder ) a Vámpírnaplókból ill. Alex Russo ( Selena Gomez ) A Waverly Hely varázslóiból.

Rikardo: Igen, ezzel én is így vagyok.    Bár eddigi tapasztalataim alapján többen látták és ismerik a Pandorásat, mint az Aangosat.

AnatidaephobiaCookie: Tom Hiddleston tényleg pont ez a kategória.  Viszont Sherlock, mint antihős?   Inkább szeretek rá úgy gondolni, mint hős, néhány hibával, aki alapjában véve jó. Bár lehet, hogy csak túl elfogult vagyok.   

Az antihősök közül nekem is van pár kedvencem. Ott van például Regina a Once Upon a Time-ból, vagy éppen Logan a Veronica Marsból. A Revolutionből Monroe szerintem tökéletes alapanyag lett volna erre, de abból már nem lesz több, viszont én valamilyen szinten Crowley-t (Supernatural) is ide sorolnám.

És akkor fel is teszek egy kérdést:
Melyik szereplőt alkotjátok meg szívesebben? Egy végletekig jó karaktert néhány hibával (vagy anélkül), vagy egy sötét gonosztevőt? Melyik a nehezebb számotokra, és miért?

Sookie: Nekem élethű jó karaktert alkotni nehezebb, mint egy ördögi lángelmét...   Ne kérdezd miért...

Sookie: Az én mostani ötleteimben nincs igazi gonosz szereplő, bár a középkorosban van valaki, aki olyasmi. Ő leginkább hatalmasság, tehát nem fog megjelenni a Tale- ben személyesen, vagy maximum 1 részben, viszont nagyon nagy hatása lesz Ignác életére. A másik történetben vannak rossz emberek, de ők nem gonosztevők, gyilkosok, hanem csak negatív szereplők, és csak egy keveset fog az egyikük szerepelni, a másikuk pedig csak említve lesz, így őket sem igazán alkottam meg, csak nevet adtam nekik. Viszont jó szereplőket sem nagyon tudok alkotni, Breiziknek is alig van jelleme. (Na, meg van egy fickó, aki egy élő szent, őt csak magamnak alkottam meg gondolatban, és valószínűleg nem fog szerepelni, bár egyszer megpróbáltam elkészíteni. Ő túl "tökéletes")

Melyik szereplőt alkotjátok meg szívesebben? Egy végletekig jó karaktert néhány hibával (vagy anélkül), vagy egy sötét gonosztevőt? Melyik a nehezebb számotokra, és miért?

Nekem úgy gondolom az a nehezebb, hogy olyan karaktereket alkossak, akiknek egyaránt vannak jó és rossz tulajdonságai. Teljesen jó és teljesen rossz karaktereket könnyebben alkotok, a rossz karaktereket még élvezem is.   Nagyon sok esetben a gonoszoknak szurkolok, ők valamiért közelebb állnak hozzám, és így szívesen morfondírozgatok a jellemükön.
Mondjuk a készülő történetemnél a legnegatívabb szereplőt még én is utálom, na őt még megalkotni is nehéz volt, mert a való életbe is megtépném, nem hogy szegény főszereplőm.  :surprised 
Ha karaktert készítek mindig csinálok egy vázlatot, hogy milyen jó és rossz jellemzőinek kellene lenni, de néha pozitív szereplőknél nagyon elmegyek a jó iránya, negatívaknál pedig fordítva, és emiatt nem tűnhetnek olyan emberinek. A legnehezebb ez az arany középút.

Melyik szereplőt alkotjátok meg szívesebben? Egy végletekig jó karaktert néhány hibával (vagy anélkül), vagy egy sötét gonosztevőt? Melyik a nehezebb számotokra, és miért?

Nem is tudom... Egyszerűbbnek kellene lennie a makulátlan karakternek, de én nem szeretem a makulátlan karaktereket, mert unalmasak. Úgyhogy az őrült kiszámíthatatlan fazonokat szeretem jobban
De persze, ha már karaktereket alkotunk, akkor az a cél, hogy a "jó" szereplőket kedvelje az olvasó, és ne a "gonoszokat". Mondjuk én általában gyorsan kitalálok néhány főbb jellemvonást - jókat is, rosszakat is - amik mentén mozog a karakter. Például Elsie nem buta, de rettentően naiv

Spoiler:

Na, mindenről sikerült beszélnem, csak pontos választ nem adtam

Sziasztok! Elolvastam a topicban a kisebb előzeteseket és részleteket és elmondhatom, hogy mindegyik igazán felkeltette az érdeklődésemet. Remélem mindenkinek sikerül megvalósítani a terveiket és hamarosan izgalmas történeteket olvashatunk.
Jómagam is egy tale megírásával foglalatoskodok szabadidőmben. Még nagyon az elején járok, a szereplők már készen vannak, jelenleg a helyszíneket építgetem. Szóval elakadásnál vagy egy-egy kérdésnél remélem számíthatok a segítségetekre.

Melyik szereplőt alkotjátok meg szívesebben? Egy végletekig jó karaktert néhány hibával (vagy anélkül), vagy egy sötét gonosztevőt? Melyik a nehezebb számotokra, és miért?

Személy szerint szívesebben alkotok jó szereplőket, de semmiképpen sem tökéletese. Egy történetben az teszik, hogyha egy szereplőt több oldalról is megismerhetünk, legyen ez akár esendő oldala is, hiszen ezáltal ismerhetünk meg jobban egy adott szereplő. A negatív szereplőkkel szintén így vagyok, szeretem más megvilágításból is megismerni őket, például, hogy miért is lett gonosz. Saját történetemben nem tervezek főgonosz vagy hasonlót, de negatívabb szereplőt igen. Úgy gondolom kell egy kontraszt, amely által a főszereplő, vagy egy jelentősebb szereplő kitűnik a többi közül, és az olvasó vele kezd el szimpatizálni.

Sookie: Én Sherlocknál nem tudom elfelejteni, hogy ő high-functioning sociopath /SPOILER!/ Hiába a kamu önfeláldozás, az érzelgős beszédek az esküvőn és az a megértés, ami idővel kialakul nála Mollyval kapcsolatban ő mégiscsak lelőtt egy embert és nem azért, mert a fickó elakart futni /SPOILER VÉGE/

A kérdésre pedig szokás szerint nem válaszoltam, így most megteszem: Tehát gondolom egyértelmű, hogy az én esetemben jobban szeretek megalkotni egy gonosz szereplőt. Bizonyos értelemben Hewittot is antihősnek gondolom, ha már itt tartunk, mert hát... nem rendszeres olvasója a becsületkódexnek, na
Ennek ellenére ugyanúgy szeretek jó karaktert létrehozni, akinek van egy pár hibája, de csak a körülmények alakítják úgy, hogy ezek felerősödjenek.

Üdv a csapatban, Lexy. Szerintem mindenki szívesen segít majd, szóval kérdezz nyugodtan, és ha haladsz a tale-eddel, biztosan mindenki szívesen venne tőled is pár részletet, képet.

AnatidaephobiaCookie: ikertestvér? Vagy klón... az mindent megmagyaráz  
"Gondolom azért ők az ügyeletes szépfiúk, mert magabiztosak és hiperlazák." Szerintem is ez a titkuk. Sokszor mondják, hogy a nők a rosszfiúkra buknak. Nem tudom... én kisebbségben vagyok, mert én sokkal inkább a kiskutyaszemű, kevésbé laza, cuki jófiúkért vagyok oda -  lehet, azért, mert én meg "rossz kislány" vagyok? Ki tudja?   

Sookie, a Maleficent nem (lenne) rossz, csak... á, nézd meg, majd utána "tárgyalunk". Belőlem elég vegyes érzéseket váltott ki. Volt, ami zseniális húzás volt benne, és volt, ami miatt majdnem a falat kapartam kínomban. Aki nagyon szerette anno a Csipkerózsikát, lehet, hogy ki fog akadni rajta.    

Melyik szereplőt alkotjátok meg szívesebben? Egy végletekig jó karaktert néhány hibával (vagy anélkül), vagy egy sötét gonosztevőt? Melyik a nehezebb számotokra, és miért?

Én azért nagyon tudom kedvelni a makulátlan karaktereket is, hiába sablonosan/unalmasak. Ugyanakkor tény, hogy negatív szereplőket szórakoztatóbb írni, nekem az ő jeleneteik a kedvenceim - viszont úgy érzem, van egy kis csapda is a dologban, mert könnyű elszúrni őket, mert ha "kiesnek a szerepükből", könnyen hiteltelenné válhatnak.  
Én igyekszem minden karakternek vegyesen osztani pozitív és negatív tulajdonságokat, de az a fránya mérleg könnyen elbillen, akár aránytalanul is.

Említettem, hogy lehet, készítek egy- két "próbaképet" a Sims 3- ban. Dolgozgattam kicsit a családkészítőben, és sikerült a két főszereplőt megalkotnom - legalábbis fogjuk rá. Kicsit emeltem a grafikán [a Simek részletességét a sima "magas"-ra (van "nagyon magas" beállítás is), a textúrarészletességet közepesre, a tükröződést pedig csak tükrökre állítottam]. Kiábrándító, milyen ronda a minimum grafika, legszívesebben alkatrészeire szerelném a gépem, eladnám, és vennék helyette egy sokkal jobbat   A női szereplőm, aki tegnap még félkész volt, minimumon nagyon férfiasnak tűnt, de javított grafikán jobban látszottak/látszanak a vonásai, és kiderült, nem is olyan férfias, mint gondoltam, bár van egy kis "beütése" (eredetileg is hasonlóra "terveztem", de se ő, sem Breizik nem lett tökéletes)
http://kepfeltoltes.hu/140722/Breizik_p_lda_2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Egy próbaképet megosztok, hogy lássátok, nagyjából mihez hasonlítanának a képek, ha tényleg lenne valami tale- szerűségem - sajnos több nem is lett, mert kilépett a játék. Természetesen a tale képeiben nem lesznek mindenféle üzenetek, buborékok, csak már nem tudtam új képet csinálni, mert vissza kellett volna lépni a játékba, akkora részt meg nem akartam levágni a képből. A főszereplő, Breizik ül egy kreiveli város, Bakur Naga egyik romos utcájában. [Ha valakit érdekel esetleg, a törökülést így oldottam meg: a Sim egyik jellemvonása "borongó" - valamelyik kieggel jött, talán az egyetemmel vagy a jövőssel - és az egyik interakcióval leül elmélkedés közben. Ha jól emlékszem, ez az: Merengjen a lét ürességén (gondolom póz is van hozzá, de anélkül is meg lehet csinálni, nem tudom, mások hogy csinálják)]
Kiejtés:
Breizik - brejzik
Kreivel - krejvel (egy ország a Gelvia nevű bolygón)
Bakur Naga - írás szerint kell ejteni
(ha esetleg elkészülne, lennének sokkal cifrább nevek is    pl. Čęâźsňęâviţžęâ ["csesznyevice", egy város neve egy másik kitalált országban])

Köszönöm az eddigi válaszokat!    Érdekes, hogy többeknek izgalmasabb a negatív karakter megalkotása, és persze a történetekben is inkább ezeket a karaktereket szeretjük olvasni.
Én úgy vagyok a dologgal, hogy amíg nagyon a két végletbe megyünk el, tehát vagy egy tökéletesen jó, vagy egy elképesztően gonosz karaktert alkotunk, az mindig egyszerűbb. Ez szerintem azért van, mert könnyebb egy-egy szereplőt csak fehérnek vagy csak feketének ábrázolni. Akkor kezd nehezedni a dolog, ha múltat adunk a karakternek, családot, érzéseket és önálló célokat, és elvonatkoztatunk attól, hogy maga a szereplő éppen a történet szempontjából jó, vagy rossz.

AnatidaephobiaCookie: Igen, igazad van Sherlock tényleg high-functioning sociopath.    Viszont tényleg elfogult vagyok, és hiába történt meg minden, amit leírtál (nem akarom ismételni, nehogy valaki tényleg spoilerbe szaladjon), főleg a vége, nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy ő Sherlock Holmes.

Nita: Mindenképpen tervben van a Maleficent, úgyhogy igyekszem. Annyira a Csipkerózsika nem volt nagy kedvencem, úgyhogy talán nem akadok ki annyira. Bár alapból igyekszem nyitottan állni a filmekhez.

Anna Orsolya: Előbb jövök a negatívummal, jó?    Egy kicsit mintha furán nézne ki ez a karakter. De ez lehet, hogy csak a póz miatt, vagy éppen ilyen arc közben kaptak lencsevégre.
És akkor, a pozitívum a végére, hogy tényleg ne érezd rossznak: szerintem nagyon szép a kép.    Szépek a színek, éles, nagy a mérete, úgyhogy ezzel biztos nem lesz gond.

Anna Orsolya: szerintem teljesen rendben van a kép, bár valóban kissé érdekes arcot vág az illető.   Nyugodtan kezdj hozzá a történetedhez, ez a fajta illusztrálás teljesen megfelelő.   A kép mérete nagy, éles az egész, szóval várni fogom az elkészült művet!   

DeeDee írta:Melyik szereplőt alkotjátok meg szívesebben? Egy végletekig jó karaktert néhány hibával (vagy anélkül), vagy egy sötét gonosztevőt? Melyik a nehezebb számotokra, és miért?

Nem is tudom... Egyszerűbbnek kellene lennie a makulátlan karakternek, de én nem szeretem a makulátlan karaktereket, mert unalmasak. Úgyhogy az őrült kiszámíthatatlan fazonokat szeretem jobban
De persze, ha már karaktereket alkotunk, akkor az a cél, hogy a "jó" szereplőket kedvelje az olvasó, és ne a "gonoszokat". Mondjuk én általában gyorsan kitalálok néhány főbb jellemvonást - jókat is, rosszakat is - amik mentén mozog a karakter. Például Elsie nem buta, de rettentően naiv
Na, mindenről sikerült beszélnem, csak pontos választ nem adtam

Olvasói tapasztalatom h a "jó" szereplők nyuszik, míg a "gonoszok" minden látható ok nélkül utálják a hőst. Ez engem eléggé tud idegesíteni. A kedvesség nem azt jelenti h az illető nem tud kiállni magáért és a való életben nem utál senki egy másik embert ha nincs oka rá - ha mégis akkor komoly bajok vannak vele.

Őrült kiszámíthatatlan fazonok: Talán Joker a legjobb példa. Bár szerintem ő valójában nem őrült: tudja h elmeháborodottként nem ítélhetik börtönre ( akkor élete végéig rácsok mögött ülhetne ) csak gyógykezelésre. Így ha Batman el is kapja, kicsit "pihen" az Arkan Alysumban majd ott folytatja ahol abbahagyta. És ezt már év(tized)ek folytatja.

A cél általában tényleg az h a közönség a hőst szeresse, ne a gonoszt. Bár előfordul h "hős" ellenszenvessé, vagy a "gonosz" szimpatikussá válik ( pl Kira a Halálnaplóból, ill. Zoku az Avatarból ) .

Sookie, Rochelle: Köszi
Igen, egy kicsit tényleg furcsa a sim. Ez a helyszín még nem a végleges, csak egy telken összedobtam egy gyors "helyszínutánzatot", vagy "próbahelyszínt", és még a Simeken is fogok változtatni, mert nem sikerültek tökéletesre. Akkor fogok igazából helyszíneket építeni, meg forgatni, ha a szöveg teljesen kész lesz. Akkor majd keresek hozzá pár egyedi tartalmat, leginkább haj, esetleg ruha fog kelleni, mert az alapjátékban és a fent levő kiegekben nem találtam meg a "tökéletes" frizurát, amivel elképzeltem a simeket. (A Mozis cuccok kivételével mind megvan, de letöröltem a Luxuslakást, a Padlógázt és a Múltidézőt). Meg majd akkor az arcukon is változtatok, és a magasságállító hacket is meg fogom keresni (Simsablonként megvannak, meg lehet, hogy ki is fogom exportálni őket a biztonság kedvéért). De egyelőre csak írom ezt is, meg a másikat is, mindig azt, amelyikhez épp van ihletem és kedvem.

Rikardo, valóban gyakori, hogy a "jó szereplők nyuszik, míg a gonoszok minden látható ok nélkül utálják a hőst."  Ebből jön az a csapda is, hogy ha a hős makulátlan/nyuszi, nem tud látható okot adni a "gonoszoknak", hogy utálják. Sajnos a nyuszi, magáért ki nem álló hős/hősnő dilemmájába csúnyán beleestem én is, viszont arra próbáltam ügyelni, hogy a gonosz szereplőknek legyen hihető motivációja. Hogy ez sikerült-e, az majd utólag derül ki.

Sookie, akkor jó mozizást előre is .

Anna Orsolya: szerintem ez a képminőség teljesen rendben van. Tényleg fura egy kicsit a karakter arckifejezése, de mégis csak egy sim, az EA/Maxis pedig amúgy is profi az idétlen/túljátszott mimikában . Vágj bele a forgatásba, ha van hozzá kedv és ihlet.